|
|
Fenyőfő története
|
A falu helyén és a községhatár északi részén az emberi beavatkozás előtt cseres-tölgyes erdők állhattak.
Mivel a letelepedésre a Bakonyalja vonzó terület volt, így már a kőkorszakból, bronzkorból is vannak emberi
településre utaló nyomok. A vaskor illír és kelta népei után szlovák népek telepedtek meg itt, akik
a közeli Vinyén vasolvasztót vagy kovácsműhelyt működtettek, mint a telep neve is elárulja azt
(vinye-vasolvasztó}.
A Bakony a honfoglalók vadászterülete és védelmi övezete volt.
Fenyőfőt már egy 1237-ből származó oklevél említi "Feneufey" formában.
A magyar eredetű helységnév a fenyő és a fő szó összetétele. Jelentése
fenyővel benőtt magaslati település vagy fenyves borította völgy
kezdeténél épült falu. Az erdő királyi birtok volt e korban
melynek élen a bakonyi erdőispán (Comes Bakonyiensis) állt,
aki erdősávokkal védte a területét.
Mint királyi birtokot kapja meg Csák bán örökös bakonyi ispán V.Lászlótól.
A XIV. század elején valószínűleg a Csákoktól elvett nagy itteni
birtokokkal együtt a királyhoz kerül vissza. 1258-ból egy birtokhatár
vitát eldöntő oklevél említi Vinyét és Fenyőfőt is. Királyi emberként
1358-1372 között peres ügyekben Fenyőfői Beke illetve János jár el.
A falu a XV. század végén, legkésőbb 1408-ban kerül a Garai család birtokába.
Az 1488. évi adólajstrom szerint hét volt.
Ugod várához tartozott.
A falu a törökök bejövetele után nem sokkal elpusztult, 1557-ben már elhagyott.
A török időkben földjei egy részét az ácsteszéri, csóti, ugodi jobbágyok művelik robotban.
Fenyőfőt 1773-ban német anyanyelvű szabad menetelű jobbágyokkal telepítették be.
1784-ben lakóinak száma 437 volt, 1829-ben 529-en lakták. Esterházy grófi család birtoka a falu
Az új telepesek a földművelés mellett meszet égetnek, és ezzel, meg a tűzifával kereskednek.
1852-ben Fenyőfő német falu Veszprém vármegyében, 561 katolikus lakja.
1961-ben országos jelentőségű bauxit mezőt fedeznek fel. Ekkor jut a falu villanyhoz, sőt ezt követően
kultúrháza, orvosi rendelője, postája is épült. A közösség kulturális és társadalmi élete gyakran kapcsolódik
rendezvényekkel Bakonyszentlászlóhoz. Ez egyrészt közös közigazgatást, másrészt pedig a fenyőfői általános
iskolásoknak történő bejárása indokolt.
Szentkereszt története
A keresztet 1894-be állíttatta a Tóth-árok bejáratánál valószínűleg a fenyőfői Schandl család egy, a Bakonyban meghalt családtagja emlékére.
Ez az engesztelő kereszt, ahogy a faluban hívták, a Szentkereszt 110 éven keresztül emlékeztette a fenyőfőiket, a szomorú esetre , míg 2003. évben kidőlt.
Restaurálás után a falu emlékparkjában került. Tövében elgondolkodhatunk a múló időről , s emlékezhetünk az erdőben életüket vesztett munkásokra, erdészekre, vadászokra, falusi emberekre, turistákra. A kereszt eredeti helyére, vele azonos formában új tölgyfa keresztet állíttatott 2005. évben.
|
|